Rúgd és fuss!

Az angolok olyanok, mint a magyar válogatott volt az elmúlt 30 évben (mielőtt szimplán csak szar lett volna), persze nyilván más szinten, de mégis: egyszerre vannak befosva és elszállva maguktól. Álldogállnak, semmi elképzelésük semmiről, előre se mennek. Egy angol válogatottnak, ha a Premiership és a Championship csapataiból random összeszedett 11 emberből áll*, akkor is jobbnak kell lennie a tegnapinál, mert fut, rúg, csíp, harap, harcol.

A fenti kritériumnak közel megfelelő skót válogatottól ezt láttuk az összefoglalóban: egy nyilvánvalóan náluk jobb csapat ellen megvolt az iksz (gratulálunk Szexistennek), mert odatették magukat. A francia-angol tényleg lassított felvételnek nézett ki a skót-horváthoz képest.

Capello nyilvánvalóan máris nagy kudarc, hatalmas hiba az ostoba FA-től, gyakorlatilag ugyanaz, mint McClaren, legfeljebb jobban áll rajta az öltöny. Hogy a többedik angol szövetségi kapitány olyan valaki legyen, aki képtelen bármit kihozni olyan, egyértelműen nagy formátumú játékosokból, mint Gerrard és Rooney - ehhez nyilván valami külön projektet kellett indítani, ez külön erőfeszítés nélkül nem jön össze. Más kérdés, hogy azt azért bizonyára Capello sem mondta Cashleynek, hogy "Fiam, te meg mikor megindulsz a szélen, akkor a középpályán mindig állj meg, tegyél egy tanácstalan kézmozdulatot, aztán pedig passzolj visszafelé, különben meghúzom a nődet!"

Nem egyszerűen az a probléma, hogy Capello kiket válogatott be, vagy milyen volt a felállás. Amikor átálltak 4-4-2-re, pont olyan motiválatlan, béna volt a játék, mint előtte. Hát nem tudták egymáshoz rúgni a labdát. A vb elképesztően kietlen meccsei, a szupermázli ellenére is elbukott Eb-selejtező után ez a meccs nem arról szólt, hogy "Hm, jaj, Ribéry kicsit elrontotta Becks ünnepét", hanem arról, hogy itt iszonyatos gáz van, ami nem orvosolható önmagában azzal, hogy Bentley lesz a jobbszélső, mert Bentley beállt és egy kicsit még hatékonytalanabb volt, mint Beckham. Ennek a válogatottnak rothadt a kultúrája és meg fogja rothasztani sorban a fiatalokat is, ha ez nem változik meg.

Olyan futballistákkal, akik nem mernek és nem akarnak futballozni, még soha senki nem nyert semmit, még barátságos meccset sem. A tegnapi angol csapat méltó párja volt a tegnapi magyarnak a maga igénytelen, önbecsülés nélküli szarakodásával.

***

*Csak a tréfa kedvéért, íme egy már-már random angol válogatott, amely talán ugyanúgy kikapott volna a franciáktól, de bizonyosan nem egy ilyen dögunalmas ótvar meccsen: Camp - Hibbert, King, Shawcross, Shorey - A. Young, Orr, Bullard, Etherington - Ebanks-Blake, A. Johnson. Már persze akkor, ha nem Capello a szövetségi kapitány, hanem mondjuk Steve Coppell.

Mint döbbenettel értesültem róla, az ír szövetség várhatóan még ma este bejelenti, hogy az ő válogatottjuk következő szövetségi kapitánya nem más lesz, mint... Giovanni Trapattoni. A momentán Ausztriában edzősködő 69 éves férfi érdemei számosak, egyrészt roppant sok dolgot nyert már ő, másrészt ritka szórakoztató jelenség az oldalvonal mellett, a másik olasz hírességre, a nálunk Menő Manó néven ismert La Lineára kísértetiessen emlékeztető viselkedésével.

Elődje, a nála éppen harminc évvel fiatalabb Steve Staunton - aki nem volt egy nagy szám; 2-5 idegenben, 1-1 otthon Ciprus ellen, hogy mást ne említsünk - a nemzetközi média útján tette fel azt a kérdést, ami az ír emberek millióit foglalkoztatja azonban: Hogy hát mit tud ez az ember arról, hogy mit érez egy ír futballista? Vagy úgy egyáltalán, mi az, ír labdarúgónak lenni ("what they're all about")?

Különbözőek vagyunk mi nagyon, Trap meg én, zárta nyilatkozatát Staunton, de érződött, hogy valójában az ugrabugra kis mediterrán fityma és a távolba tekintve beleérzős ír néplélek vélhető inkompatibilitására célzott.

Az ír szövetségi kapitányi posztra még egy jelölt van, Terry Venables, amire mondhatja bárki, hogy na, El Tel legalább biztos dolgozott kismillió írrel. De. Trapattoni nyolcvanasévek-eleji fénykorában nem más, mint Liam Brady volt a Juventus egyik ásza. És tessék, tele is van az internet azokkal a pletykákkal, melyek szerint a jelenleg az Arsenal ifjúságifejlesztési részlegét vezető egykori elegáns középpályás (és későbi igen közepes klubmenedzser) lesz Trap másodedzője.