„Valószínűleg el kell adnunk majd néhány játékost, és veszünk is pár újat. Kellene néhány védő, meg középpályás – a középpálya a kulcs.” Okos megállapítás, és az ember hajlamos lenne hamar napirendre térni felette, ha ezt bármelyik futballedző nyilatkozza, ám amikor mindezt egy korrupcióval és az emberi jogok lábbal tiprásával vádolt thaiföldi ex-miniszterelnök mondja, akkor bizony felkapja a fejét.

Márpedig a fenti mondatokat Thaksin Shinawatra, a Manchester City tulajdonosa mondta a szájával, és ez már önmagában kiverte nálunk a biztosítékot, de az igazi vicc az, hogy mindezt annak kapcsán volt képes kijelenteni, hogy nem nagyon cáfolta a bulvárhírt, mely szerint nyáron könnyen repülhet Sven-Göran Eriksson a City kispadjáról. Tény, hogy itt a blogon nem szoktunk kesztyűs kézzel bánni Sexy Svennel és szedett-vedett kompániájával, de azért ez mégiscsak egy vicc.

Emlékezzünk: a Manchester City tavaly majdnem kiesett, és a nyáron a szurkolók által csak Frank Sinatrának nevezett tulaj tényleg sok-sok pénzt ölt bele a csapatba, amely ennek megfelelően feljebb is lépett egy kategóriát, és most már kiesőjelöltek helyett a biztos középcsapatok közé tartozik. Ha Thaksin komolyan gondolta volna, hogy a Cityvel megcélozhatja a Fat Fourt és a BL-t, akkor mondjuk beletesz a klubba kétszer ennyi pénzt – és még ez se lett volna biztosíték, hiszen olyan a világon nincs, hogy egy csapat a semmiből betörjön az elitbe.

Ha Frankie Boy megkérdez bennünket múlt nyáron, mi akkor is megmondtuk volna neki, hogy a maximum egy hetedik hely, amit a City ezzel a napok alatt összedobált kerettel elérhet. Sőt, ha már így szóba elegyedtünk, akkor azt is megmondtuk volna, hogy latin-amerikai ballasztok és más kontinentális hulladék helyett olyan játékosokat is vásárolhatott volna, akik nem pukkadnak ki három hónap után. (Vicces, hogy Sexy Svent pont a City erőn felüli szezonkezdése buktathatja meg, a mester túl magasra tette a lécet az irreálisan jó rajttal…)

De igazából most nem is ez a lényeg, legyen az a City baja, hogy Bianchival meg Geovannival próbálta meg ijesztgetni a Fat Fourt – mindenki úgy csinál magából hülyét, ahogy az neki tetszik. A baj sokkal inkább az, hogy a Thaksinhoz hasonló despota tulajdonosoknál talán senki nem ártott többet a Premier League-nek, de tényleg, még a hetvenéves vénasszony sem okozott ennyi kárt az angol futballnak. Látszólag logikátlan, ki tudja, milyen üzleti érdekekhez igazodó játékosügyletek, funkciótlan, de legalább drága játékosimportok, és persze a tulajok kénye-kedve szerint elkergetett edzők, ezt köszönhetjük nekik.

Thaksin persze mondhatja, hogy a saját pénzéből nem keveset fektetett bele a klubba, és azt csinál vele, amit akar. Mi pedig mondhatjuk, hogy ne csodálkozzon, ha pofára esik, hiszen egyik pillanatról a másikra még soha, senki nem csinált klassziscsapatot, de legszívesebben azt mondanánk neki, hogy húzzon haza Thaiföldre, álljon a bíróság elé és örüljön neki, ha mégsem kötik fel. És vigye magával Abramovicsot, Hickset, Gillettet, Romanovot meg az összes többi szemétládát, és akkor a világ is, és az Egyesült Királyság is egy boldogabb hely lenne.